2019-01-09

2019-01-09 22:19   tumblrmsspica: praesensperfectum: kec-mec-one: praesensperfectum: lassukmiboolelunk: berciktya: Átlát...

msspica: praesensperfectum: kec-mec-one: praesensperfectum: lassukmiboolelunk: berciktya: Átlátható Ürömért @praesensperfectum ez az ürömi párja a budakalászi beépítési rémálomnak. 2 ház egy telken, teljesen undorító, élhetetlen fos az egész. És mindkét településen ugyanaz a polgármester és a főépítész akik ezt az elejétől fogva megengedték. Budakalászon ugye a polgármesternek osztott vissza az építő cég, akik amúgy pomáziak. És nem értem, hogy hogyan nem rúgtak még ki senkit, miért nem váltják le az emberek ezeket a faszokat, akik csak rombolnak Hogy lehet, hogy most rájött a főépítész, hogy tönkreteszik ezeket a településeket ezekkel a beruházásokkal És milyen vicces, hogy mindkét település egyidőben világosodott meg… nevetséges az egész. Persze vicces, hogy bírságot vezetnek be, mert az oda fog befolyni, ahol megengedték ezt a foscunamit :) engem egyébként tökre érdekel, hogy mi nem jó, illetve mit kellett volna máshogyan csinálni, mert én sem értek hozzá, és valószínűleg én is retek házakat építtetnék magamnak. Szóval várom a szredet! tulajdonképpen az egész 1, Ez a társadalom arról dumál, hogy “a családi ház a fasza”, amivel folyamatosan azt legitimálják, hogy a területrendezés és a közművek nélküli külterületen szaporodnak a házak. 2, Üröm, meg az ilyen helyek “felkapottak”, ebből kifolyólag az történik, hogy a vég nélkül felparcellázott “családi házhelyekre” az építési szabályokat kijátszó módon elkezdenek többlakásos dolgokat építeni, amit itt most “ikerházként” neveznek meg, és ezzel még azt a minimális kalkulációt is felborítják, amit az önkormányzat figyelembe vett a parcellázások kapcsán, hogy a helyi közintézmények és közszolgáltatások (iskola, orvos, úthálózat stb) mekkora népességet képesek kiszolgálni. 3, maga a beépítés szar. Nemcsak arról van szó, hogy a műszaki minimumokat alkalmazzák mindenhol (miközben tudjuk, hogy az a ház, ami csak műszaki minimumokból áll a szükséglakás), hanem hogy még szarnak sem olcsó, mert mellette meg teljesen öncélú módon elkezdenek mindenféle formaburjánzásokat meg értelmetlen elemeket építeni, általában tetőizéket, meg valsíkból kiugró izéket, vagy például a vakolt, tégla erődkerítéseket és kerítésfalakat. Ezzel gyakorlatilag a racionális építészet száz éves hagyományát tagadják, mert teljesen ugyanez a kettősség volt az, ami ellen létrejött az egész modernizmus, az angol kertvárosi mozgalomtól kezdve a bauhuason át a metabolistákig  4, elavultak azok a műszaki megoldások, amikkel ezek az épületek épülnek, és a maximális helykihasználás miatt valószínűleg az alaprajz is. 5, és miután ez az egész szar szétterjedt a térben az államtól kezdik el követelni, hogy közpénzből közművesítse, meg oldja meg a kialakult problémákat. Pontosan ugyanaz történik, mint a két háború között Kispesten meg Erzsébeten. A magyar társadalom azért szegény, mert nem tud gazdálkodni a saját vagyonával, és a döntő többségét egyszerűen elpazarolja, olyan dolgokra, amikből nincs társadalmi nyereség. És akkor még tegyük ide a “kispolgári eklektika” kérdését, amit nemrég a @startup-punk használt, és egy teljesen jó szó arra, hogy mi az a kulturális referencia, ami ezt szervezi. Az az igény jelenik meg az épület kialakításával kapcsolatban, hogy egyénieskedjen, feltűnősködjön, valamint építsen be magába a tulajdonosnak a tetszése szerinti különböző, stilisztikailag nem összeillő elemeket. Például megtetszik neki a palánkkerítés meg a kovácsolt vas kapu, miközben az egyik a alpesi nép építészetből jön, a másik meg a barokk kastélyból. A magyarok azt hiszik, hogy a házuk arra való, hogy a személyiségüket hirdesse, és ebbe több pénzt ölnek bele, mint abba, hogy mint lakótér használható, ezen keresztül pedig tartósan értékes legyen. Ezt szoktam összehasonlítani az autóval, ahol az emberek szintén azt hiszik, hogy az autó  a személyiségüket fejezi ki, mégsem gondolják azt, hogy nekik egyedi autó kell, hanem érdekes módon ők alkalmazkodnak/adaptálódnak a marketing által létrehozott életérzésekhez. Egyszerűen arról van szó, hogy a lakás is egy termék, ami mögött létezik olyan professzionális termékfejlesztés, ami jobban ki tudja elégíteni az emberek igényeit, mint ahogy azt ők gondolják és nem pedig egy folyamatos társadalmi Rorschach-teszt. Széll professzorasszony szavajárása volt, hogy a pazarló szegénység országa vagyunk. szerintem ezt nem lehet frappánsabban megfogalmazni. érdekes továbbá, hogy míg egy érettségizett embernek egészen jól el kell tudni igazodni a zenei és az irodalmi stílusok között, addig a vizuális esztétika egy, az oktatás által jól leszart terület. Egyébként azt én sem tudom, hogy miért nem tanítják ezeket az iskolában, de valószínűleg azért, mert nem lehet vele romatikus nacionalista érzéseket kelteni, és ez már valójában a Kádár-rendszernek is célja volt. erröl most eszembe jutottak a kertvarosi szekely kapuk es arpad savos lobogok. Meg a nyolcvanas évek Makovecz hazai vidéken