2021-04-11 22:04 blogVarga Judit verset hamisít avagy Lóci trombitás lesz
· � A magyar költészet napjára: Szabó Lőrinc: Hazám, keresztény Európa (részlet) Hazám, keresztény Európa, túlélve időd szörnyű végét, elbírod-e még te az Istent, a Szeretetet és a Békét (Varga Judit, Facebook) Szabó Lőrinc Hazám, keresztény Európa című versével köszöntötte Miskolc Irma Grese-je a Költészet Napját. Az utolsó versszakról van szó, amelyben valójában "Hazám, boldogtalan Európa" szerepel. Varga Juditot szerintem elküldenék a Vatikán női focicsapatától, mert kissé eltért a klub értékrendjétől, de ezt most hagyjuk. Azt hiszem Eperjes Gumidominó Szamóca győzte meg a magyar neofita kisztitkárszármazékokat, hogy a "Hazám, keresztény Európa"-ban a költő Orbán Viktor kereszténydemokráciáját vizionálja, Salvini-puttókkal és Ave Schmidt Máriával. Útálom és arcába vágom: Száz év, de tán kétezer óta őrült, mocskos, aljas világ ez, ez a farizeus Európa! - írja a költő, amit Mráz Ágoston Sámuel egyértelmű migráció- és LGBT-ellenes kiáltványnak értelmezne. Pedig... A verset 1923-ban írta Szabó Lőrinc, aki akkor éppen kőbaloldai volt. Azon kevesek közé tartozott, aki egészen nyíltan beszólogatott a Horthy-rendszernek, lásd az Altató dal-t, "apád lóg azon a kötélen,csak szokd meg kis fiam, szép, őszi éjszaka volt, fegyver, poroszlók és édesapád". Büszkén írja valahol, hogy már a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt olvasta a Kommunista Kiáltványt. Szabó Lőrinc valójában lázadt a keresztény Európa ellen. Istent kereső ateista, írja egyik versében, nem lehetett olyan távol az az igazságtól. „A materializmus és a materialistaszónak ma egészen új értelmet kellene adnunk. Az anyag, az anyagi világ a legnagyobb csoda,amellyel csak találkozhatunk. A technika pedig – a technika szinte kultikus szolgája, papjaennek az új csodának.” -írta jóval később, de hát ő verset is Materializmus címmel : "Barátaim, hogy tudjak hinni másban,mint az anyagban Egyetlen valóságaz anyag s nincs több oly igazi jóság,mint az övé, ki minden pillanatbanmilliószor megalázza magáthűtlen fiáért, kinek neve lélek." Ő egyébként azzal védte később Vezér című 1928-ban írt versét, amiért később fasiszta szimpátiával vádolták (valamiféle korai CheGuevara is lehetett volna az a Vezér, a versben nincsenek szélsőjobboldali toposzok), hogy "A vers maga az én ifjúkori marxista-messzianista-népboldogító vágyaimnak egy kései visszfénye." (Szabó Lőrinc 1900-ban született). A Vers és valóságban is több helyen ír ifjúkori marxizmusáról. A franc se tudja, hogy mennyire volt Szabó Lőrinc marxista, a kommunista rendszer nyilván szívesen látta annak, de valamiféle konokpéteri anarchofasztudjamiizmus azért rendesen benne van a húszas éveiben írt verseiben. Hazám, keresztény Európa, my ass.... (egyáltalán nem értek az irodalomhoz, de azért mindennek van határa)